...Hiszek a sárkányokban, a jó emberekben és egyéb fantázia szülte lényekben... :)

ügyeske voltam..ma is :)

Csak
összehoztam a bevásárlást és ismét rá kellett ébredjek, hogy ez nem az
én műfajom, tehát ha a nehéz gazdasági helyzetünket nem akarjuk tetézni
akkor sürgősen le kell szoknom erről a kiváltságomról. 😀

Vettem
egy csomó klafa dolgot, kici óccó megéri kategóriás konyharuhát vagy
törölköző…nem is tom’ pontosan, meg illatos gyertyákat, vanília ízű
teát ami még ződ’ is ráadásképp 😀 tiszta szerencse, hogy
észrevettem…mi lett volna velünk nélküle 😀

szemgolyó
alakú vattacukrot vagy mit…ez naon ocsmányul néz ki és sztem büdös
is, de a kölök odáig van tőle meg vissza (fene az ízlésficamát) 🙂

Némi
ehetőt is beszereztem, holnap sörétes azaz tarhonyás husi lesz a menü
és a savanyúságot se feledtem el…ez persze nem teljesen igaz…de
végül vettem 🙂 és kenyérért is volt időm visszaszaladni még a
pénztárhoz érés előtti másodpercekben. 🙂

Nem..egyáltalán
nem gyúrok az év háziasszonya címre bárki bármit is gondol, bár elég
valószínű, hogy ez meg sem fordult a fejekben. 🙂

Szal’
nem kell ezt erőltetni, szvsz apci is eképpen fog vélekedni ha a
kiadásaimról beszámolok neki holnap…ma kár lett volna mert nem
izgatta volna fel igazán -vállalati bulin volt és ilyenkor elég
beszámíthatatlan a memória terén.

Majd holnap sokkolom mikor képben lesz. 😀

Nem
annyira voltam vele közlékeny, meg is jegyezte, hogy tán’ neheztelek-e
valamiért, de megnyugtattam, hogy ugyan már…persze közben meg orvul
gondoltam majd fogsz te! de csak holnap :D:D:D 

Nagyon
igyekezett palástolni a buli folyamán szerzett állapotát, de sajnos
minden megfontolt és jól átgondolt tagoltnak indult hangfoszlány
kezdeménye szélmalom harcnak tűnt, ezt később gondolom ő is belátta és
elvonult vízszintbe…bizony-bizony aktívan munkálkodtak nála a
mássalhangzó lopó manók :D:D:D 

Nem is értem ilyenkor mit erőlködik, eddig még sose tudott felülkerekedni magán, de hát képtelen belátni.

 

Hmmm…újabban milyen gyakran jut eszembe az én kis kedvenc blogom…bizti valami hiány pótlás, de rá nem jövök mi hiányzik.

Általában nem szokott ilyen halmozott közlési kényszerem lenni.

A rendszeresség meg végleg nem az én asztalom. 🙂

De szeretem mikor így meg tudom lepni magam és igazán jól meg is értjük egymást, ergo kiváló társaságom vagyon :D:D:D

Te is skizofrén vagy? Akkor már négyen vagyunk 🙂 🙂 🙂 

 

zanzásítva...

El kéne húznom a bótba’…de még a gondolata is fizikai fájdalmat okoz.

Nem tudom így, hogy lesz 7végén kajánk, de még gondolkodom a megoldáson. 🙂

Ahogy
sejtettem is, jól kiütött ez a megfázásosdi, semmihez se semmi
kedvem…és ahogy most áll a helyzet, szvsz nem is lesz ma egész nap.

Apci céges bulin van, ennek vonzata mindössze annyi lesz, hogy mire hazakúszik be lesz nyomva mint a rajz szög.

Tegnap olvastam és majd beszahartam a röhögéstől:

Nyuszika a tisztáshoz ért, a farkas meg a villanyszereléshez, de nem nagyon.

:D:D:D

Ki kell tűznöm a fekete lobogót wazz

Elfogyott a kedvenc rúzsom és sorozatban törnek le a körmeim. Szegény emberet még az ág/y is húzza 🙂

Cikáznak a gondolataim ezerrel, gondolom ez valami védekező reakció lehet boltba menés ellen. 😀

És természetesen a fontossági sorrendemet megint nem jól határoztam meg, de ez legyen a legnagyobb ballépésem. 🙂

Pár éve történt, még uccsó’ szülöttem kicsike volt olyan 4-5 éves kb. kis pálcika emberke..mint most is 🙂

Eleredt
az eső és megkértem, hogy hozza be a hintaágy párnáit. Boldogan szaladt
is, hogy fontossá tegye magát, felpakolta a fejére és büszkén
egyensúlyozott vele, de vészesen a terasz széle felé húzta a plusz súly
a fején 🙂 Mikor felhívtam a figyelmét a közelgő veszély lehetőségére,
lazán és kajánul megnyugatott, hogy -“ura vagyok a helyzetnek mami!” 😀

Természetesen abban a pillanatban meg is borult…le a teraszról párnástól mindenestől a kis vagány csákókám. 🙂

Persze
nagy tragedi nem történt mert alig 30 cm magasságból tette mindezt és a
párnák is sokat felfogtak a vetődésből. A (volt) virágaimról most nem
ejtenék említést :):):)

Középsőmnek is voltak édes beszólásai, a teljesség igénye nélkül lássuk csak egy aranyköpését 🙂

Még
a kicsi szopizott és egy ilyen alkalom után fiacskám odatelepedett
mellénk és elkezdte megtapogatni a cickókat és álmodozó tekintettel
elgondolkodva megkérdezte, hogy “-mijez anya? Puputeve?” :D:D:D

Akkor már uccsó szülöttem kedvenc és egyetlen jánykám se maradjon ki.

Érdeklődve tudakolta, hogy mi a kedvenc versem. Válaszom: a Walesi bárdok

Gyerek
elkerekdett szemmel kissé értetlenül, de mégis beletörődvén, hogy
anyámnak aztán lehet ízlése…bátortalanul ízlelgette a hallottakat –
“elszivárgok…!!?? hmm…” :D:D:D

Nah egyelőre ennyi voltam, a vásárláson még filózgatok…nem lehet csak úgy elkapkodni ám 🙂

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!