…is lehetne, de én már olyan jól megszoktam ezt a kis unalmas régit, hogy megtartom. 🙂
Jól elterveztem, hogy a szilvesztert ellazázom és otthonkában végig fogom tévézni.
Már évek óta nem láttam a szilveszteri műsort, bár lehet nem is olyan nagy veszteség…de nem is jött össze.
Ismik
telóztak, hogy mit csinálunk, megyünk-e valahova. Én balga meg
bevetítettem a kis fantáziátlan tervem miszerint otthonka + nagy tál
nasi és unalom a köbön.
Gondolom szánalmasan festhetett a programom, így közepesen erőszakosan meghívatták magukat…unatkozzunk együtt címszóval.
Hááát ezt 100%-osan sikerült teljesíteni. :D:D:D
De
a tavalyihoz képest még így is pozitív a leltár, mert azt egy rakás
unalmas emberkével töltöttük sajtos rudat rágcsálva és fohászkodván,
hogy könyörgöm legyen már vége, húzhassak már haza és soha többet ne
fogadjak el olyan meghívást amitől már eleve föláll a hátamon a szőr.
Újévi fogadalmat most sem tettem, ahogyan eddig sem volt megrögzött szokásom.
Ezt legalább nem lesz nehéz betartani és nem fogok azon depizni, hogy gyenge jellem vagyok. :):):)
Forintálisan van némi lemaradásom, de reménykedem, hogy pár hét és föllendül a bót…épp az utolsó éhenhalás előtti pillanatban.
Alapjában optimista vagyok, hiába is állítja rólam bárki (túl sokan is) az ellenkezőjét. 🙂
Halott virágok illatát nyögik a fák…láláláááááá 😀
Elsőszülöttem szerelmi élete sinen van -legalábbis úgy tűnik.
Vagyis ezen legalább nem kell görcsölnöm, ami szintén pozitív. 🙂
A
szalagavatóján is túl vagyunk. Igen szépségesre sikeredett. Ami némileg
beárnyékolta az megen a díszes rokonságomon múlott, ugyanis többen is
visszamondták szinte uccsó pillanatban a meghívást, nevezetesen a
hugomék, sógornőmék és a drágalátós örömapa is, hogy törölgetné
sündisznóval a sheggét az is! :S
Nem
ment könnyen, de túllépett rajta a lánykám és miután aki számított
(mint pl. én :D) ott volt teljes harci díszben, szerénységem toalettje
tartozéka volt az olajzöld körömlakkom, melyet nem győztem
titkolni…több kevesebb siker jellemezte erőfeszítéseimet. 🙂
3,5
órás szép és megható zenés táncos műsor volt, a szünetekben pedig
korábbi osztálybulik és kirándulásokról vetítettek videókat. Nagyon
megható volt látni mi lett abból az aprócska nőciből. 🙂
Büszke vagyok a lánykámra, szép okos, megfontolt csajszi…nem kis teljesítmény tőle ilyen anyával a mikroklímájában. 🙂
Egyszóval könnyű vele az élet, amit nem minden anya mondhta el a kamasz csemetéjéről.
Uccsó’
szülöttem még gyakorta borzolja az idegeimet. Most éppen új sportnak
kezdett hódolni, ami a görkorizás…ettől gyomorgörcsöt kapok, de
hagyom kibontakozni és közben fohászkodom, hogy ne legyenek maradandó
nyomai. 🙂
Középsőm
megkímél az extrém megnyilvánulásoktól, nála max arra kell ügyelnem,
hogy ne tehessen szert túl nagy és nehéz monitorra, mert szinte 100%-os
eséllyel előtte ülne mikor az rádől és maga alá temeti kocka fejű
csemetémet…legyen az bármilyen időpontban. Esetleg még az a
balesetveszélyes helyzet is fenyegeti, hogy felborul vele vagy éppen a
lábára tolja a szgép széket:)
Hibiszkuszom
ismét virágba borult és 3 gyönyörű tenyérnyi dupla szirmú virág
pompázik rajta. Meglehetősen tavasziasan adja elő mint minden más is
jelenleg, remélem nem lesz böjtje…bár félő, hogy dehogynem.
Egyáltalán nem bánom, hogy eddig kimaradt a tél, de igen depresszív leszek ha megérkezik mégis.
7végén
sokkolt a hír miszerint egy kedves ismerős házaspár útjai szétváltak,
nem túl szokványos és annál megdöbbentőbb következményekkel.
Új pasi került a képbe, eddig nem túl egyedi, de a csaj gyerekét a nevelő apura hagyva hanyatt-homlok lelépett.
Nehéz
feldolgozni a hírt, miután minta anyaként ismertem meg és mint
kivülálló nagyon harmonikus és szeretetben gazdag házasságnak és
anya-fia kapcsolatnak tűnt az övék.
A
jelek szerint ez volt az édes máz ami alatt erjedt a cucc rendesen.
Sajnálom, hogy így alakultak a dolgaik, és sajnos már most látni vélem
a szomorú következményt.
Bár ne lenne igazam!
A jelekből ítélve, két szék közt a pada alá esetét jósolom sajna.
Szerelem szerelem átkozott gyötrelem…
Na majd kiderül mit hoz a jövő.
Lassan összecihelődöm és felkészülök a fülészeten való hosszadalmas várakozásra az egyik kölkecskémmel.
Majd folyt köv.
Addig is Isten óvja a vénuszkákat! 🙂
Meg aki igényt tart rá. 😀